Gyakorlósok a magyar tengernél

"Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre,
égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton!"
(Gárdonyi Géza: A Balaton)

Indulás után egy bő fél órával hangzott el először a kérdés, majd utána tucatszor is: "Soká érünk még oda?" Ilyenkor még az edzett, kötél idegekkel megáldott pedagógusnak is égnek áll a haja. Igen, soká érünk oda, hiszen az előttünk álló közel háromszáz kilométerből jó, ha negyvenet megtettünk. Persze a gyerekeknek nem erénye a türelem, ők már a kalandra várnak. Szerencsére volt is bőven részünk benne a három nap alatt, amelyet a Balaton-felvidéken, Zánkán töltöttünk.

Gyakorlott Erzsébet-táborozók vagyunk, hiszen szeptemberben is jártunk Balatonnál a pályázat keretében, ám akkor a déli parton. Az északi part páratlan természeti csodáit mindenkinek látni kell, így kirándulásunk középpontjába ez alkalommal a természetjárást, túrázást helyeztük. A Tihanyi-félszigeten megtett 15 km-es túránk során olyan sok szépséget és érdekességet láttunk, amely bőven kárpótolt a kimerítő menetelésért. A tihanyi óvár sáncáról beláthattuk a hajdani vulkanikus működés nyomait, az óriási krátert, a belső tavat, a levendula mezőket, sikeresen teszteltük a legendás visszhang működőképességét, megcsodálhattuk az eredeti szépségében helyreállított kálváriát, utunk végén pedig az apátsági templommal ismerkedtünk meg.
Akárcsak szeptemberben, most is megfelelő hőfokú volt a Balaton vize ahhoz, hogy minden nap strandolhassunk, fürödhessünk. Visszafelé úton szintén egyedülálló természeti képződményhez látogattunk el, a Szentbékkálla határában található kőtengerhez, amely vulkanikus utóműködés maradványa. Megmásztuk a nagy sziklatömböket, bizarr formájú kőhátakat, amelyek úgy keletkeztek, hogy a feltörő hévizes források összecementálták az itt található fehér homokot. Olyan ez a vidék, mintha játékos kedvű óriások dobálták volna szanaszét a hatalmas köveket.

A hazafelé vezető út már kevésbé volt izgalmas. Mindannyian elfáradtunk, beszereztünk néhány vízhólyagot, egyeseket az izomláz sem került el, a nap sem kímélte tanteremhez szokott bőrünket. Az sem lelkesítette a nagy többséget, hogy másnap reggel az iskolában volt jelenésünk. Így a felbukkanó Szarvas táblánál megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy menjünk vissza a hátralevő két munkanapra a Balatonhoz. Reméljük lesz még erre lehetőségünk a közeljövőben. Köszönet illeti a szülői közösséget, amely előteremtette a kirándulás költségeit és minden eszközzel segítette a szervező munkát.

Roszik Melinda Erzsébet osztályfőnök

Gyakorlósokat várt Zánka…

Már a tanév elején elterveztük, hogy az 5. és 6. osztállyal több napos osztálykirándulásra megyünk, és ehhez pályázunk az Erzsébet program keretében.
Izgatottan vártuk a pályázat kiírását, majd a pályázatok elbírálását, de sikerült és nyert a pályázatunk. Teljes volt az öröm.

Nagyon vártuk az indulás napját, ami végre elérkezett, így május 30-tól június 01-ig a két osztály tanulóival részt vehettünk az Erzsébet program keretében szervezett három napos kiránduláson, Zánkán. Titkon reménykedtünk abban, hogy a kirándulások mellett a Balaton vizében megmártózhatunk. Hétfőn a tihanyi Levendula ház látogatóközpontjába látogattunk el, ahol egy természet filmet néztünk meg a vulkánok működéséről, majd teszteket töltöttünk ki. Ezután elsétáltunk a tihanyi Bencés Apátsághoz. Kedden Monoszlón a Hegyestű geológiai bemutatóhelyen tekinthettük meg Magyarország egykori működő vulkánjának maradványait, ahol sok érdekes dolgot tanultunk. Utána Nagyvázsonyban a Kinizsi vár felfedezésére indultunk. Délután fürdés és napozás várt ránk. A tábor zárásához hozzá- tartozik a tábortűz, ahol szalonnát is sütöttünk. Késő este pedig a bátorság próba izgalmait tapasztalhattuk meg, miközben 5. osztályosok az éjszakai Balaton part csodálatos fényeiben gyönyörködtek és a csillagos égbolt titkairól beszélgettek. Szerdán a hazafelé úton megálltunk Balatonfüreden, ismerkedtünk a város nevezetességeivel. A hajókikötőben megcsodáltuk a régi hajókat, ittunk a híres füredi gyógyvízből és hattyúkkal is fényképezkedtünk. A következő pihenőnél Igaron ínycsiklandozó fagylaltot ettünk. Ezen a három napon mindenki rengeteg fényképet készített, és nagyon jól érezte magát!

A pályázat segítségével, és a szülők támogatásával tartalmas napokat tölthettünk együtt, közös élményekkel gazdagodtunk.

Litauszkiné Erki Katalin és Tolnai Tímea osztályfőnökök