2026. április 2-án a Székesfehérvár Városkörnyéki Óvodavezetők Egyesülete tartott szakmai napot tartott, ahol Bíró Gyula, a GFE Szarvasi Gyakorlóintézményének főigazgatója, c. egyetemi docens, a GFE PK Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Társadalom- és Neveléstudományi Tanszékének oktatója tartott előadást „Kitörési pontok a versenyképes tudást biztosító oktatás irányába…” címmel – amelynek a fókuszában a hazai köznevelési rendszer és a megújuló pedagógusképzés állt.

Bíró Gyula előadása bemutatta a magyar oktatási rendszer előtt álló „drasztikus” kihívásokat. Az előadás rávilágított a statisztikákra, melyek szerint 2050-ig az óvodások száma 13%-kal, az általános iskolásoké pedig 15%-kal csökkenhet, miközben a munkaképes korú népesség országosan 20%-os visszaesés előtt áll. Ehhez társul a pedagóguskar elöregedése: a jelenlegi állomány mintegy fele 15 éven belül nyugdíjba vonul.

„Leszálltunk a holt lóról?” – tette fel a kérdést az előadásában, utalva arra, hogy a régi módszerek már nem tarthatók életben egy változó világban.

Az előadás egyik központi gondolata az óvoda „iskolásodása” elleni határozott szakmai fellépés volt. Az előadás hangsúlyozta, hogy az óvoda nem lehet az iskola puszta előkészítője, egyfajta „kiválasztó központ”, ahol a szabad játékot kiszorítják a mérések és a sokszor generált és ön-generált iskolának való megfelelési kényszer.

Az előadás a következő kritikus pontokat emelte ki:

A szabad játék túlsúlya: ez az óvodás kor legfontosabb fejlesztő eszköze, amit meg kell védeni.
Egyéni érési tempó: el kell fogadni, hogy minden gyermek fejlődése egyedi, nem pedig lineáris.
Érzelmi biztonság: A gyermeknek nem teljesítmény-adatnak kell lennie, hanem elfogadott egyéniségnek.

A cél egy „óvodásabb óvoda”, amely képes gátat szabni az iskolakultúra káros begyűrűzésének, és a gyermek valódi szükségleteire épít.

A jövő zálogaként az előadó a pedagógusképzés – elsősorban a tanárképzés – megkezdett megújítását jelölte meg. Ismertette a legfrissebb trendeket: bár az óvodapedagógus képzés iránti érdeklődés töretlen, a szakemberhiány mégis fokozódik. Bár a fizetések emelkedése és a jelentkezők rekordszáma pozitív fejlemény, Bíró Gyula hangsúlyozta, hogy az anyagi megbecsülésnek és a társadalmi státusznak egyensúlyba kell kerülnie a befektetett tanulással és felelősséggel. Részletesen kitért az óvodai nevelők munkapiacon való megjelenésére és annak kritikus elemeire, a képzéstől kezdve a munkakörökön át egészen az életpálya-besorolásig.

Az előadás zárásaként, a közelgő ünnepre való tekintettel, Bíró Gyula Szent Pál szavaival és a feltámadott Krisztus kegyelmében gazdag húsvéti ünnepeket kívánva köszönte meg a figyelmet a Székesfehérvár környéki szakembereknek. Zárógondolatként megfogalmazta, hogy „a világot nem azok mozgatják előre, akik szeretnének valakik lenni, hanem azok, akik teszik a dolgukat. Akik minden nap bemennek és varázsolnak a csoportszobákba, osztálytermekbe… A hétköznapi hősök!

Őrizzük meg a magyar óvodát! Alkossatok! Alkossatok és alkossatok!” – zárta gondolatait, majd átadta a terepet a további szakmai munkának.