Egyszer volt, hol nem volt …, de ez még akkor történt, amikor a „Gyakorlós vitézek” alkotni indultak a nyári táborhelyükre.

Mentek, csak mentek, még a Körös gátján is túl, oda, ahol a házi méh szúr, elérkeztek a szarvasi Levendula Birtokra. A lila mezőn szerencsét próbáltak, és magukkal hoztak 1-1 zacskó levendula virágot.

A következő napokon hét próbát álltak ki. Előbb levendulából buzogányt gyártottak, majd kendőt tarkáztak az ütőfákkal a Tessedik Sámuel Múzeumban. Varázskarkötőt fűztek, befestették fehér pólóikat lila-sárga-zöld színekre. Tarisznyát is készítettek a vándorútra, s ezt megpakolták saját díszítésű mézeskalácsokkal, amit Uhljar Mátyásné, Margó néni, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja tanított meg nekik. A torkukat finom levendulaszörppel öblögették, miközben végső megmérettetésként elkészítették a szerencsét hozó levendula angyalkáikat.

Az utolsó napon vitézeink megpihentek, a hűs moziban szórakoztak. Verejtéküket a Körös habjaiban mosták le, és jégkrémmel hűtötték magukat.

Szorgalmuknak és kitartásuknak köszönhetően fáradtan, de szívükben és hátizsákjukban sok szépséggel tértek haza otthonaikba.

Aki ezt nem hiszi, jövőre (is) járjon utána!

Kovácsné Czékus Anikó és Szironyné Zsabka Edit programfelelősök