Ma Timót névnapja van, holnap Pál napja lesz.

Mai dátum: 2021 január 24.

Vízkereszt után pénteken, immár hagyományosan, becses vendég volt nálunk a gyakorló oviban, és iskolában: helyi plébánosunk, Ft. Kiss Imre atya, hogy megáldja „házunkat, és minden lakóját”- azaz óvodánkat, iskolánkat, és az ide járó gyermekeket, itt dolgozó felnőtteket.

Mire való ez a szokás, miért jó házszentelőt tartani? A házszentelés az úgynevezett „szentelmények” körébe tartozik: olyan szent jelek és hozzájuk kötődő imák ezek, amelyek jelzik Isten cselekvését életünkben.

A vízkereszt a karácsonyi ünnepkör egyik fontos mozzanata. „Az Ige testté lett, és közöttünk vett hajlékot” (vö. Jn 1,14) Karácsonykor újra befogadtuk a kis Jézust otthonunkba, s most szeretnénk itt is tartani. Legyen a mi házunk is Isten hajléka! Kerülje el minden rossz, uralkodjon itt békesség, szeretet!

Jó alkalom a házszentelés a család (jelen esetben az óvodánk, iskolánk) és a helyi plébánia papjának baráti találkozására. Imre atya papként, és „hétköznapi emberként” is megmutatkozhat, és ő is közelről találkozhat a keresztény családok, az óvodai, iskolai közösségek valóságával. Ez alkalom is fontos érintkezési felület, annak megerősítését hozza, hogy a családoknak, kisközösségeknek fontos szerepe van a nagyobb közösség egészében, és az Úr szeretettel törődik az otthonnal. A családegyház, az óvoda, és iskola kapcsolata erősödik a plébánia-egyház nagyobb közösségével.

A közös ima, amelyben az erényes családi életért és a gonosz cselvetéseinek távoltartásáért is könyörgünk, már megteremti azt a légkört, hogy Isten lakást vesz, és működik közöttünk.

Azután a vízkereszti liturgiában megszentelt vizet hinti a pap a ház vagy lakás minden egyes helyiségébe. Azzal, hogy ilyenkor végigjárjuk a házat, átélhetjük, hogy Isten szerető figyelme az otthon minden szegletére kiterjed, nem marad rejtve előtte semmi az életünkből, és a legelemibb szükségleteink is fontosak a számára. Ő betölti a családi hajlékot. Betölti közös életünket. Semmi sem idegen számára belőle. Hiszen emberré lett, egy lett közülünk!

Végül, a szentelés befejező gesztusaként a bejárati ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot, valamint a C + M + B betűket, amelyek a latin mondatot rövidítik: „Christus Mansionem Benedicat”, vagyis „Krisztus áldja meg e hajlékot!”. Ez a néhány betű egész évben, nehéz és szép pillanatokban, örömben és gyászban emlékeztethet arra, hogy Krisztus áldó keze minden körülmények között otthonunk felett van. Mindenkor segíthet döntéseinkben, jóra való törekvéseinkben, hiszen Ő nem hagy el minket.

Néhány dolog, amit jó tudni, ha a gyermekeink, betérő vendégeink rákérdeznek…:

  • A házszentelés egy kedves keresztény hagyomány, újévi lelkesítő, jószándékot, egységet és szeretetet megújító családi áldás.
  • Védelmet ad a lelki kísértésekkel szemben, tisztítja otthonunk életterét, egyfajta nagytakarítás a szellemi tartományban. Hivatalos ördögűzéskor is elvégzik.
  • Maga a szertartás kb. negyed óra, a pap vagy a segítője imákat mond, mi felelgetünk a kérdéseire, de ez nem igényel előképzettséget vagy speciális tudást. Majd szobáról szobára jár és meghinti az otthon minden részét szentelt vízzel. Sok mindenre kérhetünk megszentelést: munkaeszközeinkre, ételünkre, alkotásainkra, állatokra, a gyerekek a játékaikra, stb…
  • Hitvallásunk látható nyomaként az ajtó fölé írja: 20 + C (esetleg G) + M + B + 21
    A rövidítés értelme: Christus Mansionem Benedicat!, azaz “Krisztus áldja meg az otthont!” (mások, a néphagyomány, a három bölcs, Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűüihez ragaszkodnak).
  • A szertartást megelőzheti, és követheti is a pappal való kötetlen beszélgetés felnőttekkel, gyerekekkel egyaránt.
  • Székelyföldön máig él ez a hagyomány, de a nagyobb városokban és Magyarország jelentős részén már csak akkor megy a plébános a hívek házát megszentelni, ha külön időpontot egyeztetnek vele. Nálunk, itt Szarvason is lehetőség van rá, így Vízkereszt idején, Ft. Kiss Imre atya a plébánia telefonszámán elérhető.

 

Gyekiczki Istvánné
hitoktató