Ahogy közeledik a Karácsony, úgy szaporodnak a kedves, és meghitt ünnepi alkalmak itt a Gyakorlóóvodában.
A csoportokban a gyerekek mézeskalácsot sütnek, díszítenek, teát főznek, kis ajándékokat, díszeket, üdvözlő kártyákat barkácsolgatnak. A nagyok meglepetés műsort adnak: a karácsonyi történetet bábozzák el a kisebbeknek. Csodaszép verseket, köszöntőket, dalokat tanulgatnak, és szinte mindig szól valahol a zene, vagy az ének.

Ma volt a legszebb ünnepünk: 

Kis elsőseink – akik tavaly még itt voltak velünk az oviban – most egy igazán szép műsort adtak: a betlehemes játékukat mutatták be nekünk. Csillogó szemmel, csupa szeretettel. Volt kis csoporttársaik a legnagyobb természetességgel énekelték velük a jól ismert karácsonyi dalokat. Csatlakoztak a „Szív hangjai” gyermekkórus énekéhez! Majd, mikor kivonult a jelmezbe öltözött kis csapat az ovisok között, vége-hossza nem volt az öleléseknek, baráti üdvözléseknek! Jó volt érezni, látni, hogy örülnek egymásnak, nagyobb barátaik sikerének, a találkozásnak. Remek alkalom volt a régi óvó nénihez való odabújáshoz is, hisz tőlük még mindig nagyon jól esnek az elismerő, kedves szavak!

 „Óvó néni! Csani volt Gáspár király! Hunor az egyik pásztor, Adina az angyal, Berzsi pedig József!” –sorolták lelkesen lenn a csoportban a gyerekek régi barátaik nevét. Bevallom, nekem is nagyon jólesett látni őket. Együtt izgultam velük, és nagyon büszke voltam rájuk!

Szívet melengető, családias, igazi karácsonyi hangulat – földre szállt angyalkákkal.

Gyekiczki Istvánné szakvezető óvodapedagógus