Kiállítás megnyitó Laurinyeczné Hodálik Brigitta textilszobraiból

„Bóbita, bóbita táncol….” Weöres Sándor versével kezdődött október 3-án a GFF Gyakorló óvodájában az őszi „OVIGALÉRIA” megnyitó ünnepség.

Az ovi középső lépcsőházában a Cseresznye csoport különleges módszerekkel neveli a gyerekeket: a művészetek eszközeivel. „Csak tiszta forrásból!” – idézzük a program jelmondatát. Valljuk: A gyerekeket sokféle módszerrel lehet jóra, szépre tanítani, nevelni, de a művészet az emberiség kultúrájának olyan értéke, mely a gyermekek nevelésében különösen fontos!

Itt a mese, a vers, a dal, a zene, az alkotás mindennapos. Az évszakok kiemelkedő eseménye, hogy művészek alkotásainak kiállításait nyitjuk meg a gyermekek közvetlen közelében, ovikoncerteket rendezünk a csoportszobákban.

Ez alkalommal régi kedves tanítványom, és bábosom: Laurinyeczné Hodálik Brigitta hozta el textilszobrait, és mutatta be a gyerekeknek.
 Brigi a békéscsabai Esély Pedagógiai Központ SNI gyermekek óvodájának egyik óvó nénije, gyógypedagógusa és a Kamuti textilszobrász szakkör vezetője. Még nem túl régen készíti ezzel a technikával az alkotásait, de már komolyabb sikereknek számító eredményeket ért el velük. Most olyan szobrokat, és képet hozott el, amelyek kifejezetten fiainak, gyerekeknek alkotott.

• Honnan van a kötődésed az intézményünkhöz? – kérdezte fiatal kolléganőm, Hárskuti Evelin az alkotót.
• Szarvason nőttem fel, 30 évig ebben a városban éltem. Óvodapedagógusi, óvodavezetői tanulmányaimat itt az intézményben végeztem el. Művészetekkel általános iskolás korom óta kapcsolatban vagyok. Az első ilyen élményeimet a szarvasi Süni Bábcsoport tagjaként kaptam. A bábkészítés világa mindig elvarázsolt. Ezzel párhuzamosan festettem, rajzoltam, az adott iskoláim szakkörein még a Vajda Péter gimnáziumban is. Később az óvónői, óvodavezetői munkám idején inkább az egyes foglalkozások gazdagítására fordult át figyelmem. Ez idő alatt alakult az újrahasznosítás művészet irányába az érdeklődésem, majd második gyermekem születése után, kerestem valami olyan kreatív tevékenységet, amivel elkerülhetem a nagyfiamnál volt szülés utáni depressziót. Így akadtam a textilszobrász technikára. Ez a technika alkalmas sok mindenre, köztük versenydíjak elkészítésére is. Általam ilyen alkotásokat kaptak ez évben a Kamuti Általános Iskolások versmondó verseny helyezettjei, a Mezőtúri Nemzetközi Hímzőverseny 3 fő helyezettje, és októberben  a Ver-Deco Művészeti díj különdíjasa is.
  Alkotásaimért  júniusban Ver-Deco Képzőművész művészeti díjat kaptam, augusztusban pedig a szombathelyi AVE SAVARIA  textilszobrász versenyen 1. helyezést értem el.

A megnyitón lelkesen mesélte a gyerekeknek is, hogyan is készültek ezek a figurák, alakok.

Drótváz vagy adott hulladék, újrahasznosított eszköz az alapjuk. Alufólia, rongyok, használt ruhák, műanyag zacskó, tojástartó az öltözetük. Arcuk, kezük néhánynak textil, néhánynak levegőre száradó gyurma az anyaga. A pitypang pihéi például használt drótvezetékből készültek, a zöld manó pihenője egy bonbonos doboz. Az anyagokat speciális ragasztóba merítve, a kívánt formára rendezve megszárítja, majd festi őket.

A gyerekeknek máris megmozgatta a fantáziáját a vízben úszó sellő; a harcoló pajzsos katonák; a „fa boszorkány”, aki biztosan az a boszorkány, aki a békakirályt változtatta békává…
A legnagyobb élmény az volt, amikor az ovisok ki is próbálhatták a technikát! Még jó, hogy kötényt húztunk, mert mindenünk ragaszós volt az alkotás közben!

Akit érdekel, az őszi hónapokban bármikor megtekintheti a kiállítást nálunk, a gyakorló oviban, és Brigi szívesen megmutatja és megtanítja a technikát a Kamuti szakkörök egyik alkalmán. Jelenleg néhány Kamuti 4.-5. osztályos gyermek jár rendszeresen „kreatívkodni”, de alkalmanként pedagógusok és más érdeklődők is voltak már műhelyében.
Örömmel veszi, ha új alkotótársakra lel!